Ebben a cikkeben szeretnénk felhívni a figyelmét a veszélyforrásokra, illetve pár jó tanáccsal szolgálni a betörés megelőzését illetően.

• A betörők bejutását megnehezíthetjük, ha több különböző típusú zárat szereltetünk fel a bejárati ajtóra. A bejárati ajtó lapja és tokszerkezete masszív anyagból készüljön. Ha lehetőségünk van rá, cseréljük ki a bejárati ajtót biztonsági ajtóra.
• Válasszunk minél biztonságosabb nyílászárókat. Az ablakon keresztüli behatolás ellen ráccsal védekezhetünk. Ha jó minőségű, masszív tokszerkezetű az ablak, akkor a rács helyett beépíthetünk biztonsági üveget vagy felrakhatunk betörés-késleltető fóliát. Célszerű az ablakokat is úgynevezett kilincszárral ellátni. Felszereltethetünk továbbá mozgás- és nyitásérzékelőket is.
• A lakásajtót és a kaput akkor is tartsuk zárva, ha otthon tartózkodunk.
• Semmiféleképp ne hagyjuk a bejárati ajtó és a nyitott ablak közelében az értéktárgyainkat, kulcsainkat, pénztárcánkat vagy igazolványainkat!
• A betörők a ház körül található eszközöket is felhasználhatják a bejutásra. Gondoljunk csak az ablakhoz közel álló fák ágaira vagy egyes kerítések elemeire. Figyeljünk ezekre, az ágakat vágjuk vissza.

A betörő oda hatol be, ahol gyenge védelmet lát, és viszonylag kis erőfeszítéssel, rövid idő alatt tud szert tenni a zsákmányra. A lakások, családi házak elleni támadás általában a gyenge bejárati ajtóra összpontosít. Mindenképpen tartsuk mi is szem előtt a következő dolgokat, amelyeket a betörő követ.

• Olyan helyet keres, ahol nem tűnik fel, és kevés nyom hátrahagyásával, minimális lebukásveszély mellett tud „dolgozni” (legfelső emelet, alagsor).
• Olyan időpontban követi el a cselekményt, amikor kicsi a mozgás, kevesen tartózkodnak otthon, és a zajokra is kevésbé figyelnek fel a szomszédok (hétköznap délelőtt).
• Készpénzt, értékpapírt, ékszert, elektronikai cikkeket és kerékpárt tulajdonít el, melyeken könnyen túladhat, és egyedi azonosító jel hiányában a rendőrség nem tud körözni, sőt a tulajdonos sem képes azokat minden kétséget kizáróan azonosítani.
• Leggyakoribb az ajtó hengerzár betétjének eltörése, amit szakszerűtlen szerelés, illetve a könnyen eltávolítható zárcímke tesz lehetővé. A betörő egy percen belül, zajtalanul küzdi le ezt az akadályt.
• Az ajtó be-, vagy kifeszítése, illetve lábbal való berúgása a másik leggyakoribb mód. A silány ajtólapoknak, a gyenge kivitelű ajtótokoknak és az alig felerősített zárlemezeknek köszönhetően, egy átlagos ajtó beszakításához nincs szükség sem erőművészre, sem hosszú kínlódásra.
• A hamis vagy álkulcs alkalmazásával, lakatlevágással, lakatpánt lefeszítésével megvalósult nagyszámú bűncselekmény arra utal, hogy sokan elégednek meg olyan zárszerkezettel, ami semmi másra nem alkalmas, csupán saját lelkiismeretük megnyugtatására.
• Ablakon, erkélyajtón, szellőzőnyíláson, pincén át ugyancsak számos behatolás történik. A zsákmányszerzés ezen módja mutatja, hogy mennyien elővigyázatlanok, mert nem ismerik fel a veszélyforrást.