Fővárosi cég lévén, nagyjából látjuk, hogy milyen figyelmet fordítanak a fővárosi lakosok a bejárati ajtó, és az azon lévő zárak biztonságára, védelmére.

Ebből a szempontból a pesti emberekről elmondható, hogy imádják az ajtót teleaggatni haszontalanabbnál haszontalanabb szerkezetekkel. Van olyan ajtó, általában mindig a régebbi típusok, amelyeken négy különböző zár is található, ám mindegyik annyira gyatra, hogy maximum a fejünket tudjuk csak csóválni.

Sajnos ilyenkor, mint annyi más esetben a mennyiség van előnyben a minőséggel szemben, talán ismét, mi mást, mint a gazdasági helyzetet és a spórolást okolhatnánk ennek okáért. Vagy a tudatlanságot. Bár ennek elismeréséhez olyan személyiség is kell, de ez már egy másik témakör.

Szóval a három-négy zár, illetve az olcsó, kínai zárbetétekkel működtetett, panelekben népszerű vasrács, semmiképpen nem állítja meg a betörést, maximum lelassítja.

Amit nagyon jó lenne, ha mindenki elfogadna az az, hogy egy olcsó, minőségtelen zárbetét, annyi idő alatt nyitható, mintha ezt mondanánk: „egy-kettő-három-négy”. És már nyílik is. Bent is van a betörő a lakásban.

Aztán ott van egy másik réteg, akinek valószínűleg elegük lett a régi fa ajtókból és vettek helyettük egy kínai lemezajtót, vagy egy szép műanyag ajtót. Ezek biztonságát lehet növelni másodzárakkal, amelyekkel együtt már egy egész jó kis védelem érhető el, és az ajtó sincs tele zárakkal. Ez már egy lépés.

A felsőkategória a fővárosban mindenképpen a biztonsági acélajtó, a benne lévő trezorzárral. Ebből is van a lemez-belsővel ellátott, illetve a zártszelvényből készült. Ezeken az ajtókon egy zár van, felesleges is rá több, mert semmilyen módszerrel nem lehet betörni őket. Maximum fúrni lehet, de azt sem 5 percig, inkább 35-ig. Ami ugye időigényes és iszonyú hangos.

Ezzel el is értünk oda, hogy aki teheti, annak érdemesebb a minőségre hajtani a mennyiség helyett, elvégre nem győzzük eléggé hangsúlyozni: Egy élet munkája van az ajtó mögött!

Vannak olyan lakások, házak is, ahol kiépített kamerarendszer és távfelügyelet ügyel a műanyag ajtók biztonságára. Van olyan, ahol minden egyben van. Biztonsági ajtó, rács és kamerák, őrök, kutyák. Sosem lehet tudni.

A vidéki nagyvárosokról nagyjából ugyanez mondható el.

De mi a helyzet a vidéki falvakkal, kisközségekkel? Hát, az valami nagyon fura dolog.

Vidéken vannak, akik nem is zárják be az egyzáras, üveges, régi fa bejárati ajtót, csak a kaput. Néhol azt sem. Láttunk olyat, ahol egész nap tárva nyitva volt a ház ajtaja, és a kapu is csak kilincsre volt becsukva. Biztonsági ajtó? Biztonsági zár? Minek? Ide nem törnek be! Meg ott van a kutya! Otthon van a szomszéd néni! És hasonló vélemények.

Mi is kérdeztük: Van a faluban betörés? Hát, igen. De van ahol azt mondták nincs.

Nos, így is lehet. Ez mindenkinek önmagának kell eldönteni, mérlegelni, hogy van-e kockázat, vagy nincs. Vállalja azt vagy sem.

Sokat láttunk. A seprűnyéllel kitámasztott sufni ajtótól kezdve, a dróttal rögzített verandakilincsen keresztül, a lakat helyett faékkel biztosított nyári konyha bejáratáig, mindent.

Kinek a pap, kinek a papné. Vannak furcsaságok, vannak túlzásba vitt esetek, vannak nemtörődöm és elővigyázatlan emberek is, mivel mindenki más és más. Mindenki másképp gondolkodik. Ettől szép és változatos az élet.